Kalandozás Könyvországban

Mítoszok és legendák

Az embernek ősidők óta magyarázatot kellett találnia sok olyan dologra, ami önmagában és a természetben történik. Így születtek a mítoszok, legendák, melyek szóban szájról szájra, elbeszélés útján, nemzedékről nemzedékre szálltak.

A mítosz szó a görög mythos szóból származik, mely szót, beszédet, történetet jelent. A mítoszok csodás, kitalált történetek, amelyek istenekről, hősökről és hihetetlen eseményekről mesélnek az őskorból. Azért hozták létre őket, hogy az emberek magyarázatot találjanak a körülöttük zajló különféle jelenségekre, melyekre nem volt válaszuk.

A legendák részben kitalált történetek. Valós eseményekről és olyan emberekről szólnak, akik valami bátor és szokatlan dolgot tettek, ezért fantasztikus elemeket is tartalmaznak.

Minden nemzetnek megvannak a saját mítoszai és legendái, amelyek szorosan kapcsolódnak az adott nemzet kultúrájához és hiedelmeihez, és segítenek jobban megismerni és megérteni őket. Tehát vannak mítoszok Mezopotámiáról, Egyiptomról, Indiáról, Japánról, a görögökről, a rómaiakról, a keltákról, a szlávokról,a vikingekről, a majákról és az aztékokról, valamint Észak-Amerikáról, Afrikáról és Ausztráliáról szóló mítoszok. Ezenkívül sok hasonlóság van a különböző népek mítoszaiban, valamint bizonyos mítoszoknak több változatuk is lehet, amely bizonyítja, hogy a mítoszok élnek és folyamatosan változnak.

A Földön az emberek mindenhol hittek az istenekben, és elmesélték hőstetteiket. Minden nemzetnek meg voltak a saját istenei, akiknek különböző alakja, képessége és hibája volt. Számos társadalom hisz egy hatalmas, távoli, legfelsőbb istenben, akit sok kisebb isten és szellem vesz körül. Egyes népek úgy vélik, hogy az istenek emberi formájúak, és úgy viselkednek, mint az emberek, míg van egy olyan kultúra, ahol az istenek állatokra hasonlítanak.

Számos mítosz létezik, amely leírja az univerzum, a Föld és az emberek létrejöttét. Egyes mítoszok szerint kezdetben csak egy nagy víztömeg volt. Ez a helyzet például Japánban vagy Mezopotámiában. Más népeknél kezdetben csak egy űr volt: a vikingek képzeletében jeges szakadék, a görögöknél káosz. Aztán megszületnek az istenek, akik formálják az eget, a Földet és minden teremtményt, beleértve az embereket is.

Olvass el egy részletet a Föld és az istenek eredetéről szóló görög mítoszból, és válaszolj a kérdésekre!

Mindennek a kezdetén egy elhagyatott és üres univerzum volt, melyet a Khaosz uralt. Isten ereje aztán elrendezte a világegyetemet, rendet és törvényeket adott neki. Megszületett Gaia, a Föld. Majd Isten ereje elválasztotta a vizeket a földtől. Gaia istennő ekkor megszülte Uránosz égistent, aki a sötét földnek adta a Napot és a Holdat.

Uránosz megtermékenyítette Gaiát, és együtt tizenkét fiuk és lányuk született. Hatalmas titánok generációja volt ez. Gaia emellett három háromszemű óriást, Küklopszt, valamint három ötvenfejű és százkarú óriást, Hekatonkheirt szült az Uránusznak. Uránusz gyűlölte a Titánokat, Küklopszokat és Hekatonkheireket, nemcsak azért, mert csúnyák voltak, hanem azért is, mert félt tőlük. Meg volt győződve arról, hogy el akarják venni a hatalmát a világ felett. Ezért bebörtönözte őket a Föld belsejébe, és nem engedte őket ki onnan.

Ez bántotta anyjukat, Gaiát, és rávette a Titánokat, hogy lázadjanak fel apjuk ellen. A legfiatalabb Titán, Kronosz úgy döntött, hogy fellázad Uránosz ellen. Megtámadta Uránoszt, elvette férfiasságát, elvette hatalmát és az egész világ uralkodója lett. Uránosz megátkozta gyermekeit, és megjósolta Kronosznak, hogy ugyanaz a sors vár majd őrá is.

Kronosz és felesége, Rheia az Olümposzon telepedtek le, ahonnan egy csodálatos békés világot néztek, ahol nincs gyötrelem, nyomor és semmiben sincs hiány. Amikor Kronosz fia megszületett, eszébe jutott apja próféciája, és félni kezdett a fia hatalmától. Így hát lenyelte őt is és minden következő gyermekét, akit Rheia szült. De amikor Rheia megszülte Zeuszt, lepedőbe csavart egy követ, és azt adta Kronosznak, hogy nyelje le a gyermek helyett. Zeusz Krétán nőtt fel, és amint felnőtt, visszatért az Olümposzra, és kényszerítette apját, hogy űzze ki magából az összes testvérét. Ezután tíz évig tartó hatalmi harc kezdődött Kronosz és Zeusz között.

Egy könyörtelen és vad csatában, amelyben hegyek és sziklák szálltak, villámok csapkodtak és tüzek lobogtak, Zeusz legyőzte apját, és magához ragadta a hatalmat.

Apjához hasonlóan ő is az Olümposzról uralkodott a felhők felett, és megosztotta a hatalmat testvéreivel. Így lett Poszeidón a tenger, Hádész az alvilág uralkodója. Zeusz felesége testvére Héra lett. Zeusz többi nővére, Hesztia és Démétér szintén az Olümposzon éltek, csakúgy, mint gyermekeik: Athéné, Apollón, Artemisz, Héphaisztosz, Arész, Aphrodité és Hermész.

Az istenek és istennők az Olümposzon található főhadiszállásukról követték az emberek örömeit és gondjait, és lehetőség szerint személyesen is részt vettek emberi kalandokban. Gyakran halandók formáját öltötték, és a férfiak és nők közé keveredtek, hogy segítsenek nekik, megbüntessék őket, vagy beavatkozhassanak sok olyan helyzetbe, amelyben egy ember találhatja magát az életében.

1. Mi a mítosz?

2. Hogyan terjedtek a mítoszok és legendák? 
Jelölj meg három helyes választ!

3. A világ keletkezéséről szóló görög mítosz szerint 
ki uralta mindennek kezdetén az üres univerzumot?

4. Kik voltak Zeusz testvérei? 
Jelölj meg négy helyes választ!